A jövőnket éljük fel, vagy van még kiút? – Így áll Magyarország a körforgásos gazdaságra való átállásban (2026)
A lineáris gazdaság kora leáldozóban van. A "vedd meg, használd, dobd el" elv a növekvő környezeti terhek és a véges erőforrások korában már hosszú távon fenntarthatatlan. De hol tartunk a körforgásos gazdaság felé vezető úton? A KSH legújabb, 2026-os átfogó elemzése rávilágít arra, hogy bár hazánk erőforrás-termelékenysége javul, a fogyasztásunk – különösen a túlfogyasztás és az építőipar anyagigénye – továbbra is komoly kihívások elé állít minket. Ingatlanpiaci és gazdasági szempontból is érdemes a számok mögé nézni.
Mikor jön el a túlfogyasztás napja?
A túlfogyasztás napja az a beszédes naptári dátum, amely megmutatja, mikor éli fel az emberiség a Föld adott évre rendelkezésre álló, megújuló erőforrásait. Az ezen a napon túli fogyasztás már a jövő generációitól kölcsönzött, újratermelni nem képes tartalék.
Globálisan: A 2026-os előrejelzések szerint ez a fordulópont július 30-ra várható.
Európai Unió: Az EU tagállamai átlagosan jóval hamarabb, már május 3-án kimerítik az éves keretüket.
Magyarország: Hazánkban a nemzeti túlfogyasztás napja június 24-re esik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a világ teljes népessége a magyar lakosság fogyasztási szintjén élne, a Föld éves megújuló erőforrásai kevesebb mint fél év alatt elfogynának.
Anyaglábnyom: Kiemelt fókuszban az építőipar
Hazánkban és az Európai Unióban is a kitermelt anyagok legjelentősebb részét a nemfémes ásványi nyersanyagok teszik ki, amelynek volumenét döntően az építőipari tevékenység határozza meg. Ez az adat különösen az ingatlanpiaci beruházók és építőipari szereplők számára kulcsfontosságú.
Míg a hazai anyagfelhasználás stabilabb képet mutat, a magyar anyaglábnyom (amely a fogyasztásunk teljes hazai és külföldi nyersanyagigényét mutatja) 2022 óta látványosan elvált attól, és folyamatosan felülmúlja azt. Ennek oka, hogy a lakosság és a hazai ipar egyre több olyan összetett, importált készterméket használ, amelyeknek a globális nyersanyagvonzata jóval magasabb, mint a termékek fizikai tömege.
Hatékonyabban termelünk: Javuló erőforrás-termelékenység
Jó hír ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság egyre hatékonyabban bánik az erőforrásokkal. Az úgynevezett erőforrás-termelékenység azt méri, hogy egységnyi felhasznált természeti erőforrásból mekkora GDP-t tudunk előállítani.
Míg 2010-ben 1 kilogramm erőforrás-felhasználás 1,03 euróval járult hozzá a GDP-hez, 2024-re ez az érték már meghaladta az 1,2 eurót. Megkezdődött tehát az a pozitív "szétválás", amely során a gazdasági teljesítményünk növekedése már meghaladja a környezeti terhelést jelző hazai anyagfelhasználás növekedését.
Hulladékkörkép: A "Balaton-effektus" és a leszakadó térségek
Magyarország települési hulladékának mennyisége az elmúlt években 3,7 és 4,1 millió tonna között ingadozott. 2024-ben az egy főre jutó települési hulladék 414 kg volt (ez az uniós átlag 80%-a). Ami gazdasági szempontból különösen izgalmas, az a járási szintű eloszlás, ami hűen tükrözi a hazai jövedelmi és fogyasztási viszonyokat:
Üdülőövezetek (pl. Siófoki, Fonyódi, Balatonfüredi járás): Kiemelkedően magas az egy főre jutó hulladék mennyisége. Az ok egyszerű: a turisztikai szezonális forgalom drasztikusan megdobja a kibocsátást.
Nagyvárosok: A magasabb városi életszínvonal és vásárlóerő rendre magasabb lakossági hulladékkibocsátással jár.
Alacsonyabb jövedelmű területek (pl. Cigándi, Csengeri járás): Az országos átlag alatti a hulladékmennyiség, ami szorosan összefügg a visszafogottabb fogyasztási lehetőségekkel.
Ami a hulladék újrafelhasználását illeti: a hazai, 34%-os újrahasznosítási aránnyal az uniós középmezőny alsó felében (21. hely) helyezkedünk el, így jócskán van még terünk a fejlődésre az éllovas Németország (67%) és Ausztria (63%) mögött.
Összegzés
A körforgásos gazdaságra való átállás ma már nem csupán zöld ideológia, hanem kőkemény gazdasági szükségszerűség. Különösen az építőiparnak, a fejlesztőknek és az ingatlanpiacnak kell az anyaghatékonyság, az újrahasznosított alapanyagok és a hosszabb élettartamú megoldások felé fordulnia ahhoz, hogy a szigorodó szabályozások és a szűkülő erőforrások ellenére is versenyképesek maradjanak a piacon.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – Körforgásos gazdaság, 2026. évi kiadás
Webcím: https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/korforgasos-gazdasag-2026/index.html